Ebben a cikkemben a tanulási technikákról szeretnék írni. Először fontosnak tartom azt tisztázni, hogy miért is van szükség egyáltalán tanulásra. És mit jelent az, hogy tanulási technika.

Tanulásra azért van szükség, hogy az életben bizonyos feladatokhoz képességet szerezzünk, hogy képesek legyünk azokat elvégezni. Természetesen vannak alap dolgok, amit mindenkinek ajánlott elsajátítani ahhoz, hogy a társadalom íratlan szabályai között ne vesszenek el. Ilyenek a beszéd, az írás, olvasás és a számolás. A kommunikációt és az információ közlést segítik. Ezek az alapjaink, ami nélkül nem tudnánk beilleszkedni a társadalomba és elszigetelten élnénk sok felületen az életünket.

Amikor ezeket az alapokat elsajátítjuk, utána következnek azok a tantárgyak, amik már jobban részletezve segítik a beilleszkedést. Ilyen az, hogy megismerjük a természeti környezetünket és az azokban tapasztalható jelenségeket. Valamint a társadalmunkat és az ottani jelenségeket. A művészetek és a sport még az, ami legtöbbször az alapokat képezik.

Ezt követően lett úgy felépítve az iskolarendszer, hogy mindenki a saját érdeklődési területének megfelelően szakosodik bizonyos feladatok elvégzésére. Itt jellemzően már egyre több és fókuszáltabb tudást kell beépíteniük. Az egyetemeken pedig akár több száz oldalas könyveket is tudni kell feldolgoznia egy-egy egyetemistának.

A tanulási technika ezeknek az ismereteknek az elsajátítását, készségszintre történő emelését hivatott elősegíteni. Nem mindegy, hogy egy-egy információt a rövid- vagy a hosszútávú memóriában kell tárolnunk. Ha egy-egy vizsgaidőszakban hirtelen több tantárgyból is nagy mennyiségű tudományos szöveget kell megtanulni, akkor nagyon hasznos, ha van a tarsolyban olyan tanulási technika, ami az adott személynek a leginkább testhezálló. A legfőbb előnye az időmegtakarítás, ami - valljunk be - egy zsúfolt vizsgaidőszakban kincset érhet. Egy-egy tanulási technika által elért siker és jó eredmény motiválják az illetőt és segíthetnek abban, hogy a teljes hozzáállása megváltozzon a tanuláshoz. Ez egyenes úton vezet a további sikerekhez. Egy-egy tanulási technika elsajátítása akár szórakoztatóvá is teheti a tanulási folyamatot.

Az emberi agynak annyi információt kell tárolnia, hogy van egy fajta felejtési görbe, amit a bevitt információval kapcsolatban tapasztalhat az, aki tanulásra adja a fejét. Ez azt jelenti, hogy az új információk majdnem fele már nincs az emlékezetben 20 perccel a tanulást követően, másnapra egyharmad ez az arány és hosszabb távon alig éri el a 15 százalékot. Ez védi az agyunkat attól, hogy a rengeteg inger, ami érkezik a világ összes részéből ne terhelje túl azt.

Erre is fel lehet készülni azzal, hogy olyan tanulási technikát választanak amelye megállítja ezt a feledékenységi görbét a memóriában.

Akit jobban foglalkoztat a téma, ajánlom a Lerntechnik szóra keressen rá.